Riczu Péter - Hírek - Riczu Péter - Közösen a közösségért!

2020. augusztus 30. - Nyárzáró hétvége rokonokkal
A nyáriszünet utolsó hétvégéje mozgalmasan telt, hiszen tiszteletüket tették nálunk kedves rokonaink. A hétvége első része kemény munkával telt, mert magasak az elvárásaik mind az étellel, mind a szállással kapcsolatban. Na jó, már megszokták, hogy nem ugráljuk körbe őket, csak amennyire igénylik... Viccet félre téve, tartalmasan töltöttük el közösen az időt. Végre eljutottunk a Malom Moziba is, hogy megnézzük a Tenet-et: érdemes volt várni rá, szuper film! Vasárnap pedig a Kecskeméti Fürdő összes vizét kipocsoltuk a medencékből. Mi várjuk a folytatást, a többi Dondiékon múlik.

2020. augusztus 27. - Hogyan álljunk az élethez?
Ma olvastam a Hírös.hu-n Csenki Csaba riportját, melyet Sulyok Péter (vak) humoristával készített (https://hiros.hu/hirek/a-vak-srac-aki-jobban-latja-a-dolgokat-mint-mi---videoval). Öröm volt elolvasni, remélem sokan megteszik. És hogy miért? Mert volt benne egy rész, ami nagyon megfogott. Pár gondolat, ami arról szól, hogyan álljunk az élethez. Alapvetően én is így érzek, talán ezért is volt jó érzés olvasni ezt a fajta életfelfogást:
"Mindig azt szoktam mondani, hogy hatvan perc alatt sírva pont ugyanannyi idő telik el, mint nem. Akkor pedig mi értelme a sírásnak? Igazából végig sírhatjuk az életünket, mert mindenki tud találni a saját életében valami olyan okot, amire panaszkodhat, de ugyanaz az időmennyiség megy el, akkor meg akár jól is érezhetjük magunkat közben."

2020. augusztus 24. - Száll a kakukk fészkére
Hosszú kihagyás után végre megnyitotta kapuit Színházunk és az előző évad várva várt darabját bemutatták a színházra kiéhezett közönségnek. Sok boldog arcot láttunk: ha csak némán álltak volna a színészek a színpadon, azt is tapssal jutalmaztuk volna. Viszont egy fantasztikus darabot adtak elő, melynek minden perce magával ragadott bennünket. Ha kellett, nevettünk, ha kellett, magunkba fordultunk a látottakkal kapcsolatban. Most ebből az érzésből több jutott ki mindenkinek. Hogyan keressük a legjobb megoldást számunkra? Hogyan állunk embertársainkhoz? Hogyan fogjuk fel az életet? Hogyan viszonyulunk az elnyomáshoz? Mit teszünk meg a szabadságért? Lehet, rengeteg akadályt gördít az élet az utunkba akár a kishitűség, akár egy gonosz főnővér személyében, de küzdünk az álmainkért, céljainkért. Sokan vannak, vagyunk, akinek a szabadság nagyon fontos, mert mi vagyunk "A szabadság vándorai" - ahogy Demjén Ferenc is énekli...

2020. augusztus 23. - Hosszú hétvége a hegyekben
A hétvégét a "hegyekben" töltöttük, azaz Jojóéknél Parádsasváron. Kikapcsolódtunk, pihentünk és persze robotoltunk is, mint ahogy a kép is mutatja. Lili és Márkó élvezték, hogy együtt takaríthatták az autót Kepával, örömmel gereblyézték a füvet, ellenőrizték folyamatosan, hogy tojtak-e már a tyúkok. Azért ügyködtünk mi is, pl. ment a (be)főzés ezerrel. Jártunk Salgótarjánban - a gyerekek nélkül - is, ahol megkóstoltam a Curiositast (Kíváncsiság), azaz Magyarország tortáját. Mindenkinek csak ajánlani tudom... Gyorsan eltelt ez a pár nap, de gondolom lesz még folytatás.

2020. augusztus 20. - Isten éltessen Magyarország!
"Őseinket felhozád
Kárpát szent bércére,
Általad nyert szép hazát
Bendegúznak vére.
S merre zúgnak habjai
Tiszának, Dunának,
Árpád hős magzatjai
Felvirágozának."

2020. augusztus 2. - Több Balaton, kevesebb meló
Csobbantunk egy nagyot a magyar tengerben: egy hetet töltöttünk Siófokon Anyáékkal közösen. A már tavaly bevált szabadstrandon ejtőztünk nagyokat a parton, élveztük a kellemes és tiszta vizet, téptünk ezerrel a vizibiciklivel, mi voltunk a kalózhajó urai (az animátor valószínűleg másként gondolja), csodáltuk a kilátást az óriáskerékről. Tihanyban sütiztünk, Balatonfűzfőn és Zamárdiban a kalandparkok hősei volt a két gyerkőc. Rengeteg élménnyel gazdagodtunk, jól éreztük magunkat.

2020. július 25. - A Széchenyivárosi Kispiac
Sok minden történt az utóbbi napokban, melyek igen nagy hatással vannak az életünkre, mindennapjainkra. Most viszont egy apró, de sokak számára fontos dologgal kapcsolatban írok: a Széchenyivárosi Kispiac és környéke rendbe lesz rakva. Amikor ideköltöztünk Kecskemétre, az Akadémia körúton laktunk, és az ablakból ráláttam a piacra nap mint nap. Láttam az árusokat az asztaloknál, a fedett rész elkészültét, a nyüzsgést. Kialakult, hogy zöldséget, gyümölcsöt melyik árustól veszünk, már akkor elkezdődtek a beszélgetések. Aztán pár utcával arrébb költöztünk, a piacolás 10 éve a belvárosi piacon zajlik. De mindig, amikor elmegyek a Széchenyivárosi Kispiac mellett, előjönnek a régi kedves emlékek. A megújuló környezetben pedig öröm lesz újabb emlékeket gyűjteni...

2020. július 19. - A jó kávé kapcsolatteremtő ereje
A héten (mint oly sokszor korábban) több kedves ismerőssel is kávéztam. Család, barátok, munka, közélet, múlt, jelen, jövő: minden szóba került. Beszélgetünk egy dologról, majd belecsapunk egy másikba. Röpködnek a gondolatok, a történetek, a bennünket megtaláló feladatok, közben jobban megismerjük egymást. És ahogy ülünk kettesben, újabb ismerősök jönnek, mennek, csatlakoznak. Egy jó kávé nem csak finom és egészséges, de kapcsolatteremtő ereje is van. Ez is egy jó ok arra, hogy miért szeretem.

2020. július 9. - Muzsikaszó vásárlás előtt
Vásárolni mentünk délután a Szil-Coopba és mikor kiszálltunk az autóból, meghallottam a muzsikaszót. Természetesen azonnal indulnia kellett a családnak is, hogy együtt hallgassuk a zenét. Közelebb érve láttam, régi kedves ismerősök szórakoztatják a nagyérdeműt Jóni Oszkár és társai személyében. Lili és Márkó játszottak a combalmon, nekik szólt a Kacsatánc, a Magyar népmesék, míg nekünk a héten elhunyt Ennio Morricone emlékére a Volt egyszer egy vadnyugat dallamai csendültek fel. Kedves Oszi! Ezúton is meg szeretném köszönni nektek a felejthetetlen élményt, melyet Gyermekeink kaptak, mi pedig a csodálatos muzsikaszót!
Képek és videók: https://bit.ly/2W1EO0z

2020. július 7. - Grazie Maestro!
Tegnap örökre itt hagyott bennünket Ennio Morricone, akinek oly sok csodálatos dallamot köszönhetünk: Cinema paradiso, A profi, Volt egyszer egy vadnyugat... Szem becsuk, hangerő fel és a zene teljesen magával ragadja az embert. Szegényebbek lettünk egy legendával, de alkotásai itt maradnak velünk örökre. Köszönjük Mester!

https://www.youtube.com/watch?v=ibRMQjGzagY

2020. július 1. - A magyar egészségügy napja
Én is nagyon sok olyan embert ismerek, aki az egészségügyben dolgozik. Látom, hallom, tapasztalom, hogy mennyit tesznek nap mint nap. Persze, mások is. Hivatásuk szerint ők viszont az egyik legfontosabb dologra ügyelnek: az emberek egészségére. Áldozatos munkájukat ezúton is köszönöm, köszönjük! "Tanításom arra való, hogy ... megmentsem a feleséget a férj, az anyát a gyermeke számára." - Semmelweis Ignác