Főmenü:
Hírek, információk, vélemények, gondolatok
Az ember megy ide-
A képek részben saját készítésűek, részben az internetről vannak letöltve.
2018. február 27. -
Délelőtt a Városházán tartották a XIII. Városi Civil Fórumot, melynek jelmondatául Széchenyi István szavait választották: "Egynek minden nehéz, sokaknak semmi sem lehetetlen." És milyen igaz! Sokszor félünk attól, hogy nem vagyunk képesek végigvinni valamit, mert nincs bennünk elég erő, rettegünk az esetleges akadályoktól, stb. Aztán mindig vannak olyanok, akik mellénk állnak és rájövünk: így sokkal könnyebb! Ez a helyzet a civilekkel is. Egy ember nem sok mindenre képes, de egy nagyobb közösség részeként szinte bármire. Kecskeméten sok civil szervezet dolgozik nap mint nap az élet különböző területein. Céljuk, hogy a Hírös Város tovább nyüzsögjön és fejlődjön. Ha a munkájukat az önkormányzat még meg is támogatja, még előbbre jutnak, jutunk. A közös munka még inkább megerősíti bennünk Kecskemét jelmondatát: "Sem magasság, sem mélység nem rettent!" (Fotó: Hírös.hu)
2018. február 25. -
Azért is szeretem Kecskemétet, mert a közéleti/politikai szereplőknek vannak közös pontjaik. Amikor nem azt nézik, hogy a pártközpont mit mond. Nem az számít, hogy ki melyik oldalhoz tartozik. Mindezeket felülírja, hogy magyarok, és benne kecskemétiek vagyunk. Ezért is tudunk közösen megemlékezni olyan szörnyűségekről, mint pl. a kommunizmusról és áldozatairól. Ma délután ráadásul hűvösebb is volt. Nem szibériai hideg, de már sokaknak ez is rossz volt. Akkor mit mondjunk azokról, akiket az elnyomó diktatúra elvitt az állandó fagyba és dolgoztatta, kínozta őket? Teljesen mindegy, hogy milyen diktatúráról beszélünk, egyik sem lehet megoldás egy ország, egy kontinens vagy akár a világ számára. Tudom, hogy a pénz és a hatalom sokakat megrészegít, amelyekhez foggal-
2018. február 15. -
Nem is olyan rég Kecskemétre érkezett a Seuso-
2018. február 6. -
A színpadon volt látható ez a kis növény, mely számomra azt mondta: élni kell! A Ványa bácsi Oroszországban játszódik, de a világ bármely pontján el tudnám képzelni. Amikor a nagyvárosból megérkeznek a hatalmasságok (ahogy magukról gondolják) a kis faluba, minden csak körülöttük forog, leáll a mindennapi élet: beköszönt a tétlenség kora. Aki eddig normális volt, maga is becsavarodik. Leáll az élet, ha a nő (szerelem) is betoppan az ajtón és két férfi szívet is elcsavar. A tétlenség csak bajt hoz az ember fejére, alkotni kell! Hiszen ha alkotunk, akkor élünk és boldogok leszünk. "Azok, akik utánunk majd száz vagy kétszáz esztendő múlva élnek, és akik majd lenéznek bennünket azért, mert ilyen ostobán és ilyen ízléstelenül éltük le az életünket -
2018. január 31. -
Ma este újabb három hírös kecskeméti életébe nyerhettünk bepillantást: Farkas Gábor Ybl-
2018. január 30. -
Újra röplabda mérkőzésen. És vajon mit kiabál a közönség Pesti Ambrus vezényletével? Csak, amit ilyenkor lehet: Hajrá Kecskemét!
2018. január 27. -
Anyát sikerült ma többször is meglepnünk születésnapja alkalmából. Meglepetés ebéd a Tanyacsárdában, majd esti program gyanánt mentünk a XXII. Sportbálba. Egyszer 20 éves, megérdemli! A meglepetések mellett persze kijutott jócskán a szórakozásból is, hiszen mindannyian fantasztikusan éreztük magunkat a bálban. Pláne úgy, hogy DJ Pénzes oly sok számot játszott "csak nekünk". Az eszem-
2018. január 22. -
Január 22. a magyar kultúra napja, mert egy korabeli írás szerint Kölcsey ezen a napon tisztázta le a Himnusz kéziratát. A magyarság (egyik) legfontosabb írása született meg akkor. A kultúra nem csak az irodalmat foglalja magába. Szerteágazó, mely ott van az életünk szinte minden pontján. Nap, mint nap írunk, olvasunk, megcsodáljuk a festményeket, szobrokat, színházba járunk, zenét hallgatunk, és még lehetne hosszan sorolni. Ezt teszi az emberiség már évezredek óta így mi, magyarok is. Mennyi mindent adtunk a kultúra terén is a világnak... Például, mint a 650 éves Kecskemét polgára evidens, hogy Kodály Zoltánt is megemlíthetem. A különböző művészek az alkotásaikkal mindig arra törekedtek, hogy olyat mutassanak meg, ami emlékeztet bennünket a múlt, a jelen, vagy a lehetséges jövő történéseire. Vagy csak szórakoztatni akarnak. Bárhogy is nézzük, a kultúra az emberiség egyik legnagyobb "vívmánya". Belegondolni is érdekes: kultúra nélkül hol lennénk?
2018. január 10. -
Elgondolkodtató darabot (A jó ember Szecsuánból) láttunk ma este az ismét remekelő Katona József Színház társulatától. Vajon ki számít jónak és ki rossznak? Bűn-
2018. január 2. -
2017. utolsó napjai a családról, a pihenésről és a feltöltődésről szólt. Ilyenkor sokan erőt gyűjtünk a következő esztendőre. A mai napon más jellegű feltöltődésben volt részem, hiszen a Wojtyla Ház népes családjának oszthattam ebédet. Büszke vagyok arra, hogy a cégünknek, a munkatársainknak egyaránt fontos a segítségnyújtás. A mindennapokban a kapcsolatteremtésben segítünk, ma pedig ebédosztással. Örülök annak, hogy az ART TeleCom visszatérő adományozó a Wojtyla Házban. Egy kis beszélgetés és a közös imádság után ízletes ebéd jutott a tányérokba. Jövünk máskor is!