Főmenü:
Hírek, információk, vélemények, gondolatok
Az ember megy ide-
A képek részben saját készítésűek, részben az internetről vannak letöltve.
2015. december 26. -
A csodák egészen kis dolgokon is múlhatnak, nem kell mindig valami nagyra várni, vágyni. Mi például csodaként könyvelhettük el, hogy Nagyi eljött karácsonyra Miskolcról -
2015. december 24. -
Család, barát, ismerős, munkatárs, esetleges ellenfél -
2015. december 22. -
És ha már ott voltunk, vittünk a Ház barátainak egy kis gyümölcsöt és édességet az ebédhez. Mint mindig, most is örömmel fogadtak bennünket, melyet ezúton is köszönök, köszönünk. Szomorú sorsokat ismerünk meg minden egyes alkalommal, viszont a szívük-
2015. december 16. -
Most született és már egy éves a Kisember! Milyen gyorsan repül az idő... Az elején csak feküdt, nem igazán mozgott, most pedig már kotor, mint a villám. Gügyög, gagyog, piszkálja a távirányítót és ordít, ha el merem venni Tőle. Nagyszerű érzés apukának lenni! Főleg így, hogy itt van Lili és immáron Márk is. Pici Fiam! Boldog születésnapot!
2015. december 11. -
Mi már meg is kóstoltuk a forraltbort, amivel mindenkit sok szeretettel várunk Kecskemét csodálatos Főterén a Hírös Városért Egyesület standjánál! A befolyó adományokkal rászoruló gyermekek karácsonyát fogjuk szebbé tenni.
2015. december 8. -
Videó: https://youtu.be/aSY9Fxw_oSU
Folyamatosan hozzák a karácsonyi ajándékokkal megtöltött cipősdobozokat az ART TeleCom Lóverseny utcai ügyfélszolgálatára. Ha úgy érzed, hogy még Te is segítenél egy kis aprósággal az apróságoknak, megteheted december 16-
2015. december 7. -
Ez a hétvége a Mikulásé volt teljes egészében. Lili háromszor, Márkó kétszer is találkozott vele -
2015. december 3. -
Joggal vetődik fel ez a kérdés -
2015. november 27. -
Az év vége közeledtével egyre többen vélik úgy, hogy nem csak kapni, de bizony adni is jó. Ezzel egy kicsit mi is hozzájárulhatunk mások boldogságához. Igaz ez? Abszolút. Adhatunk olyanoknak is, akiket nem ismerünk, akik rászorulnak. Ne azt nézzük, hogy ki adja, ki az aki segíteni akar. Azzal foglalkozunk, hogy ami van, eljuttassuk azoknak, akiknek szüksége lehet rá. Itt nem számít se politika, se vallás, semmi. Csak az, hogy örömet szerezzünk. Aki ismer, tudja hol dolgozom, illetve tudja politikai hovatartozásomat is. Éppen ezért nem ismeretlen senki előtt, hogy idén két megmozdulás keretében is segíteni kívánom én is azokat, akikkel szebbé tehetjük a közelgő ünnepeket. "Mindenki belead mindent. Így készül az ajándék. Adni jó, de kapni is. Így szép a játék."
2015. november 18. -
Legalább egy hete teljesen be van sózva Lili, mert születésnapja lesz. Ezt nyomatja nekünk is folyamatosan, meg persze az oviban is. "Mennyit kell még aludni, hogy születésnapom legyen?" Nos, elérkezett a nagy nap! Lili ma négy éve, hogy megszületett és azóta is beragyogja az életünket. A kisbabából szép lassan kis hölgy lett. Ma este Ő volt csak a középpontban, Róla szólt minden. No meg az ajándékokról, az Anettem által készített tortáról, meg a még több ajándékról... Nagyon sok boldog születésnapot Apa Gyönyörű Pici Szép Szerelme!
2015. november 14. -
Ma reggel Európa már nem úgy ébredt, mint korábban. Péntek este Párizsban rengeteg ember vesztette életét vagy sérült meg súlyosan a terrortámadások közepette. Őszinte részvétemet szeretném kifejezni az elhunytak hozzátartozóinak... Sem vallás, sem eszme nem takarózhat a terrorral, emberek megölésével. Európa talán most érezte meg azt, amit már sokan mások: a veszélyt. A gyász után azonban fel kell tenni a kérdéseket: ki, miért, hogyan? Vajon milyen világot hagyunk majd gyermekeinknek?
2015. november 11. -
1791-
A szívem, és az ott vagyon, hol a
Holtteste nyugszik annak, akinek
Az életem s lelkem felébredését Köszönöm."
2015. november 4. -
'56 október 23-
2015. november 1. -
Dedikáltunk egy napot a naptárban, amikor mindenki elmehet szerettei nyughelyéhez, hogy emlékezzen rájuk. Mint sok hasonló esemény, egy kicsit ez is felesleges. Miért? Mert akit szerettünk/szeretünk és elveszítettünk, arra mindig emlékezni fogunk. Ilyenkor talán még többet gondolunk rájuk. Eszünkbe jut, hogy mit mondtak, hogyan mosolyogtak, miket tették nap mint nap. Én is elveszítettem már sajnos Papácskát, Papót és Mamikát. Átölelni már nem tudom Őket, viszont itt vannak a szívemben és maradnak is. Nem csak egy nap. Minden nap...